Felsorolta azt Európai Bizottság, hogy mi a problémája a közérdekű vagyonkezelő alapítványok magyar törvényi szabályozásával. A döntést már hétfőn nyilvánosságra hozták, most azonban a részletes indokolást is elérhetővé tették.
Elég sok jel mutat arra, hogy a kormány nem is akarta megoldani az Erasmus-ügyet. Hogy az Európai Bizottság elégtelennek fogja nyilvánítani a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló jogszabályt, azt elsőként annak/azoknak kellett tudniuk, akik a csomagot elkészítették és benyújtották a parlamentnek. Ami ezután jött, nem is történhetett volna másképpen.
Pjotr Serafin költségvetésért és csalás elleni harcért felelős biztos azt mondta, hogy a magyarok olyan jogszabályt nyújtotta be, amelyről tudniuk kellett, hogy nem felel meg az elvárásoknak. Az Európai Bizottság azon dolgozik, hogyan lehetne megkerülni a kormányt az EU-s pénzek utalásánál.
Több tagállam, közöttük a Németország kormányának nyomásra a magyar uniós elnökség napirendre vette a Magyarországgal szemben, a 7-es cikk szerint zajló eljárást helyzetértékelését. A téma az Európa-ügyi miniszterek tanácskozásán került elő.
„A labda az Orbán-kormány asztalán pattog” – fogalmazott a Tisza Párt elnöke.
Ezt állítja Gulácsi Gábor és Kerényi Ádám a HVG-nek adott interjújában. Közös tanulmányukban azt állapították meg, hogy Magyarország karanténba záródik, és az uniós támogatások egy részét el fogja bukni.
A magyar kormány olyan nyilvánvalóan a főváros rovására költi az uniós pénzt, hogy azt már Brüsszelből is szóvá tették. Az Európai Bizottság a megkülönböztetésmentességet kéri számon, miközben magas fokú diszkriminációt tapasztalnak. Az EUrologus látta az erre vonatkozó dokumentumot.
Ismét Magyarország akadályozhatja a további ukrán támogatást.
2014 és 2022 között az EU-tagállamok, illetve olyan harmadik országok, amelyek valamilyen támogatási programban vettek részt, összesen 14 milliárd euró értékben költöttek el szabálytalanul uniós pénzt. Az Európai Számvevőszék egy átfogó vizsgálatot végzett el, amelynek eredményeként megállapította, hogy ezek a pénzek sokszor csak jelentős késéssel, de az is előfordul, hogy egyáltalán nem kerülnek vissza a közös kasszába.
A Magyarországgal szemben már évek óta folyamatban lévő 7-es cikkely szerinti eljárás és a Magyarországot megillető, de még mindig befagyasztott uniós források ügyében tartottak vitát az Európai Parlamentben. Sokadszor és csak azért utoljára ebben a parlamenti ciklusban, mert már csak egy plenáris ülés lesz és ott már csak egy elmarasztaló állásfoglalásra lehet számítani.
A Magyar Péter által bemutatott, a Schadl–Völner korrupciós ügyet érintő hangfelvétel a legproblémásabb területekkel áll összefüggésben: az igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupcióellenes küzdelemmel, vagyis annak hiányosságaival. A legnagyobb veszély, hogy az ügy lelassítja azokat a folyamatokat, amelyek célja a befagyasztott uniós forrásokhoz való hozzáférés. Közben Magyar Péter megjelenése a nyugati lapokban is vezető hírként szerepel.
Összességében inkább politikai, mint jogi szempontból értelmezhető, hogy az Európai Parlament be akarja perelni az Európai Bizottságot. Az ok természetesen Magyarország és a részben felszabadított források. Az EP Orbán-ügyben nem alkuszik - ezt szeretné mindenki tudomására hozni. Elemzésünk.